2012. augusztus 3. – Pelczer Dóra – XXL

2012. július 19. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2012. augusztus 3. 18 óra
ameddig nyitva | 2012. augusztus 31.
a kiállító | Pelczer Dóra, fotográfus
a kiállítás címe | XXL
aki megnyitja | Mayberian Sanskülotts – koncert
a catering | helyi termékekből, mint házi pogácsa, bioszörp, bólé
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.

a képekről |

Manapság, ha felmegyünk az internetre, lapozgatunk egy magazint, bekapcsoljuk a televíziót, vagy csak az utcán sétálgatva a hirdető plakátokat fürkésszük, szembetalálkozunk a társadalom szépségideáljával. Korunkban egy nőnek soványnak kell lennie. Bárki, bármit is mond például, hogy a szépség belülről fakad, vagy más közhelyet, ez a tény belénk van ivódva, mint a középkorban a Biblia. Én körülbelül 14 éves korom óta küzdök azért, hogy megfeleljek korunk és önmagam szépség ideáljának. Ez azt jelenti, hogy 14 éves korom óta folyamatosan fogyókúrázom, és hízom vissza azt, amit nagy kínszenvedéssel leadtam. Huszonhat betöltött évem alatt több mint tíz diétát próbáltam ki kisebb-nagyobb sikerrel. Volt olyan, amikor lefogytam harminc kilót, majd visszahíztam negyvenet volt, hogy lefogytam negyvenet és visszahíztam ötvenet. Ezt olvasván biztosan mindenki azt gondolja magában, hogy ez a lány beteg, orvosi problémája van. Ennek ellenkezőjét több orvosi vizsgálat igazolja. Egyszerűen gyorsan hízom, és kevésbé gyorsan fogyok.

Sorozatomhoz az első fénykép 2007-ben készült el, akkor még azzal az elképzeléssel, hogy a sorozatban a fogyókúra nehézségeit, folyamatát dokumentálja magamon keresztül. Azonban, most 5 évvel később a sorozatnak csak egy kis része szól a fogyókúráról. Ahogy a sorozaton dolgoztam, idővel rájöttem, nem a fogyókúra a lényeg, hanem, hogy megtaláljam saját achilleszi-sarkam, hogy ki tudjak törni a fogyókúrák mókuskerekéből. Ha megnézem önmagam a képeken egy olyan lányt látok, akiről eddig nem tudtam, hogy létezik. Ez a lány magányos, kirekesztett, és legfőképpen szomorú. Az önarcképek egy olyan oldalamat hozták felszínre, amelyet eldugtam a világ és önmagam elől is. Ez a legizgalmasabb része az önarcképek készítésében, az alkotó annyira intim állapotban van, hogy olyan oldalával szembesülhet, amelyet talán még ő sem ismert. A fotográfus egyedül van a gondolataival és a fényképezőgéppel, így egy teljesen egyedülálló helyzetben örökíthető meg az önarckép. A művész szó szerint kívülről láthatja önmagát, tekintetét, azt hogy mi játszódik le benne, amikor nincs ott senki, amikor nem kell külső hatásokhoz igazodni, maszkokat felvenni. Természetesen itt nem a kövérségre gondolok, a külsőmmel egész életemben tisztában voltam, de azzal nem, hogy az mennyire kihat a mindennapi életemre még akkor is, ha ez közvetlen környezetem számára sem érzékelhető.

A sorozat tizenkét képből áll: hat „önakt” (statikus) és hat mindennapi szituációba elhelyezett önarckép. A képek közös nevezője az én kövérségem, de mindegyik más témacsoportot jár körül: az első négy kép a szembesülésről és a belsőértékelésről, a következő csoport az esztétikai felismerésről, a kirekesztettségről és a közösségben való viselkedésről, majd a küzdelemről, a fogyókúráról a legvégén pedig a párkapcsolat hiányáról és a magányról szólnak. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a sorozat nem akar semmilyen általános következtetést levonni, ez egy személyes napló, megfigyelések önmagamról és kövérségemről.

a részletek a sorozatból


az installációs nézet


2012. június 8. – Csizik Balázs – Absztrakt

2012. május 30. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2012. június 8. 18 óra
ameddig nyitva | 2012. július 6.
a kiállító | Csizik Balázs, fotográfus
a kiállítás címe | Absztrakt
aki megnyitja | Szabó Tamás, vizuális alkotóművész
a catering | helyi termékekből, mint házi pogácsa, bioszörp, bólé
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.

a képekről |

Az elmúlt pár évben fotográfiai érdeklődésem leginkább az absztrakt felé irányult, azon belül a szín és formai játékok, a geometriai-logikai kompozíciók, valamint a struktúrákban rejlő szabályszerűségek keresése, azok rendszerbe foglalása a célom. Ez idő alatt figyelemmel követtem mind a kortárs, mind a neves elődök munkásságát – főleg a figuratív absztrakt festők (Kandinszkij, Malevics), valamint a hasonlóan figurális elemekből építkező fotósok munkái voltak rám hatással, mint például Moholy-Nagy. Tapasztalataim szerint az absztrakt fotográfia és absztrakt festészet közötti határvonal több esetben igen vékony.

Fotóim kapcsán a főbb vizsgálódási területeim, melyeken belül igyekszem különböző szabályszerűségeket felállítani, valamint azokat követni, a fény- árnyék hatásokhoz, a képi ritmikához, a szín és formakontrasztokhoz kötődik. Az absztrakt fotográfia ideális a különböző fény- és árnyékhatások bemutatására, azokra koncentrálva, valamint azokat irányítva, kevés figurális motívum mellett is létre lehet hozni egy képi teret, miszerint a különböző színmélységű képi elemek más- más térérzetet közvetítenek a befogadó felé. A fény-árnyék játék alkalmazása mentén lehet kiszabadítani a fotót a sík képi teréből, új érzelmi töltetet adva neki. Az absztrakt fotográfia eszköztárával viszonylag kevés képi elemből építkezve lehet konceptuális képi tartalmat létrehozni, esztétikai értéket közvetíteni – ez az absztrakt egyik legfontosabb tulajdonsága alkotói elképzeléseim szerint – értékes vizuális tartalmat létrehozni a rendelkezésre álló kiindulási tárgyak redukálása mentén.

A képi ritmika az egyik fő eszköz arra, hogy a redukált mennyiségű képi elem értelmezési tartományát bővíthessük – véleményem szerint a képek terén is hasonló érzelmi töltettel rendelkezik, mint a zene területén.

Fotóimmal próbálok különböző színkontrasztokat megjeleníteni, valamint színekkel kapcsolatos szabályszerűségeket keresni és követni – ehhez fontos a színtan történeti előzményeivel tisztában lenni, így Goethe, Itten és társai elméleteihez igazodva alkotni, az ő általuk felállított szabályszerűségekre reflektálni. A komplementer színpárokkal való fotográfiai játék adott, számomra érdekes kihívást jelent a színkörben egymástól különböző pontokon elhelyezkedő színpárok, színhármasok párosítása egy fotón – vagy egy fotósorozaton.

Ezen felül érdekes kérdést jelent számomra, hogy a figuratív absztrakt festők által követett szín és formaharmóniák miképpen rekonstruálhatóak a fotó médiumán keresztül. Ezen kérdések mentén próbálom saját absztrakt fotográfiai formanyelvemet gazdagítani, bővíteni.

a részletek a sorozatból


2012. május 4. – Hegedűs Hanna Léna – Vadászlesen

2012. április 30. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2012. május 4. 18 óra
ameddig nyitva | 2012. június 1.
a kiállító | Hegedűs Hanna Léna, grafikusművész
a kiállítás címe | Vadászlesen
aki megnyitja | az alkotó + meglepetés
a catering | helyi termékekből, mint házi pogácsa, bioszörp, bor, bólé
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
a képekről |

A Csöp Galériában megrendezett kiállítás darabjai a vadász és az áldozat kapcsolatát elemzik. A munkák az ember trófeagyűjtéséi kényszerének visszásságait járják körbe a különböző médiumok és a gyakran változó nézőpont segítségével. A videó munkákon, akvarellfestményeken, rézkarcokon vagy szitanyomatokon megjelenő levadászott állatok sokkal inkább mesélnek az emberi természetről sem mint saját keserű sorsukról. A csipkézett szélű papírok negédes hangulata vagy a pixeleire bontott célpont kimondatlansága egy lépés távolságból vizsgálja a taglalt jelenséget és remek rálátást nyújt napjaink társadalmi berendezkedésére, illetve arra, ahogyan az egy pályakezdő művész szemében az él.

Hegedűs Hanna Léna életrajza

a részletek a sorozatból


az installációs nézet


2012. március 16. – Phasebook Project 2011

2012. február 29. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2012. március 16. 18 óra
ameddig nyitva | 2012. április 19.
a kiállítók | Kádár Levente és Károlyi György, fotóművészek
a kiállítás címe | Phasebook Project 2011
aki megnyitja | Varga Gábor, mikrobiológus és az alkotók
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
a képekről |

A projekt

A Phasebook egy művészeti projekt melynek célja, hogy a kortárs fotográfia legkülönbözőbb eszközeivel évről-évre szubjektív, mégis átfogó képet adjon európa és elsősorban magyarország fesztiváljainak résztvevőiről, az európai és magyarországi fesztiválkultúráról.

Az angol phase szó – mozzanat, szakasz – egyaránt utal a fesztiválok időszerűségére és a projekt technikai jellegére. A Phasebook Project továbbá reakció a globális közösségi oldalak hirtelen elterjedésére és népszerűvé válására, illetve az ezzel együtt kialakuló online közösségi kultúrára.

A jövőben megvalósuló phasebookproject.com honlap lehetőséget ad az alkotók által szubjektív szempontok alapján lefényképezett személyeknek, hogy magukról további információkat, képeket osszanak meg a site látogatóival. Az alkotók saját véleménye így a lefényképezett személyek által megosztott információkkal, az önmagukról alkotott képpel vethetők össze, ami további vizsgálatra ad lehetőséget a magyarországi és európai fesztiválkultúrával kapcsolatban. A különleges technikai eljárás, az üvegnegatív haszálata és az ezzel járó hosszú expozíciós idő (körülbelül 5-10 másodperc) megkövetelte a modellektől a statikus pozíciót és az érzelemmentes arckifejezést.

A Phasebook Projektet Kádár Levente és Károlyi György alapította 2009-ben.


2009

A projekt első állomása a budapesti Sziget Fesztivál volt. A rendezvény bejáratánál 5 nap alatt 16 országból 79 személy ült modellt a két fotográfus nagyformátumú kamerájának. Modelljeinket ülő helyzetben szemből és profilból fényképeztük.

A Phasebook Project elsőként a budapesti Millenáris Parkban mutatkozott be 2010 Május 7.-Július 6. között. A kiállítás kurátora Kincses Károly volt, a megnyitó beszédet Németh Juci tartotta.

A kiállítást négy hét alatt több mint ötvenezren látták (forrás: Millenáris Nonprofit Kht.)


2010

A 2010-es évben öt fesztiválon készítettünk fényképeket (Balaton Sound, Sziget Fesztivál, Művészetek Völgye, Hanna-Hanna fesztivál, Szegedi Ifjúsági Napok). A rendezvényeket úgy válogattuk, hogy azok tematikájukban és kínálatukban különbözzenek, földrajzi elhelyezkedésükben pedig különböző régiókat fedjenek le. A 2009-es sorozat tematikájától annyiban tértünk el, hogy a portréképek mellett egyészalakos felvételeket is készítettünk.

A Phasebook Project 2010-es képeit először a Szegeden, a Generációs Különbségek című tematikus nemzetközi fotókiállításon mutatták be a Fotóhónap 2010 keretein belül. Szerepelt a budapesti Generációs Különbségek összművészeti fesztiválon a Gödör klubban, illetve a Möbelkunstban, a Portfolio Points 2011 kiállítássorozat keretén belül. A Phasebook Project projekt 2010-ben készült sorozatának önálló, hivatalos kiállítása 2011. június 28.-án nyílt a budapesti Lumen galériában.


2011

2011-ben a kelet-magyarországi Hegyalja fesztivált, a budapesti Sziget fesztivált, és a felvidéki, szlovákiai Hanna-Hanna fesztivált látogattuk meg. Az egészalakos- és portréfotók mellett nagy hangsúlyt fektettünk a tájképek készítésére. Az üvegnegatív portréképeket 2011-ben először egy rövidfilm egészíti ki. A Phasebook Project 2011 első bemutatója a székesfehérvári Csöp galériában lesz 2012 március 16-tól.

a képek


az installációs nézet


az installálás


2012. február 10. – Kondor Valéria – 1 + 1

2012. január 30. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2012. február 10. 18 óra
ameddig nyitva | 2012. március 9.
a kiállító | Kondor Valéria, festőművész
a kiállítás címe | 1 + 1
aki megnyitja | az alkotó webkamerán egyenesen Indiából
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
a képekről |

Festményeim készítése során a képalkotás módjait, örömét, gesztusait fedezem fel. Szeretem a könnyű, ropogós vizes technikákat és az olajfestéket. Festés közben hagyom, hogy a képi elemek egymás vonzásába kerüljenek és ezáltal kialakuljon a saját kommunikációjuk a képen belül. Szeretem az elsődleges, dinamikus ecsetnyomokat kombinálni finom kidolgozásokkal és nyomott részletekkel. Munkáim középpontjában megjelenik az emberi alak, ami gyakran csak sziluettként szerepel és a környezet helyezi a történetbe. Az emberi alak olyan egyetemes szimbólum, amivel könnyű dolgozni és a néző is a könnyen helyezkedik bele. Az utóbi időben, egyre több feminin téma kerül felszínre mert Indiában élni nőként, anyaként a mindennapi életemben is elsődleges feladat, kihívás és öröm.

A festésen kívül a szőnyegkészítést tanulmányozom. A szőnyegtervezéskor régi tradíciókat fedezek fel és egy másfajta képi világgal, jelrendszerrel dolgozhatok.

Kondor Valéria életrajza

a részletek a sorozatból


az installációs nézet


2012. január 13. péntek – képregényrajz kiállítás

2012. január 3. | a kiállítások
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2012. január 13. péntek 18 óra
ameddig nyitva | 2012. február 10.
a kiállítók | Bob Kane, Brian Bolland, Dave McKean, Frank Quitely, Tim Sale, Barry Kitson, Chris Samnee, Yanick Paquette, Jimmy Broxton, Francis Manapul
a kiállítás címe | Kovács Milán gyűjtő eredeti képregényrajzai
aki megnyitja | Kovács Milán, gyűjtő
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
az extrák | LCD-tévén vetített videók szelektált képek elkészítéséről
a képekről |

a legendák


  • Bob Kane | Batman kitalálója és első megrajzolója.
  • Brian Bolland | egy örökérvényű Batman-sztori, a Gyilkos tréfa rajzolója.
  • Dave McKean | a Sandman-sorozat borítóinak alkotója.
  • Frank Quitely | az Új X-Men: E, mint Eltörölni rajzolója.
  • Tim Sale | élő legenda. Több nagysikerű DC és Marvel limitált sorozat „történetmesélője” (rajzolója).
  • Barry Kitson | a Fantastic Four-ból alakult „FF” sorozat zseniális rajzolója.

a feltörekvők


  • Chris Samnee | hihetetlen fény-árnyék hatású fekete-fehér képregények rajzolója/festője.
  • Yanick Paquette | a méltán híres Batman Incorporated, valamint a szeptemberben újraindult Swamp Thing állandó rajzolója.
  • Jimmy Broxton | a Paul Cornell által megírt 6 részes Knight and Squire rajzolója.
  • Francis Manapul | a korábban Geoff Johns tollából származó, de jelenleg az alkotó által írt szeptemberben indult The Flash korszakot teremtő rajzolója/festője.

a részletek a gyűjteményből


2011. november 25. – Klemencsics Marianna – Alaprajzok egysége

2011. november 14. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2011. november 25. 18 óra
ameddig nyitva | 2011. december 23.
a kiállító | Klemencsics Marianna, frissen diplomázott kézműves
a kiállítás címe | Alaprajzok egysége – diploma kiállítás 2011.
aki megnyitja | Péter Ágnes, Munkácsy Díjas szobrászművész
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
a képekről |

2010 nyarán Berlinben, a Pergamon Múzeumban tett látogatásomkor a kiállítások egyikeként az iszlám művészetre kaptam egy kis betekintést, ízelítőt, mely kellőképpen megmozgatta fantáziámat, s kíváncsisággal töltött el ez iránt a gazdag, színpompás motívum kinccsel rendelkező kultúra iránt.

A kiállítás akkora hatással volt rám, hogy elkezdtem kutakodni, képeket, leírásokat, mintákat gyűjteni ebben a témában, ismerkedni a történetével, vallásával, szokásaival.

Végül megállapíthattam, hogy az arab kultúra és tárgykultúra merőben más az európaihoz képest, s diplomamunkám témájául megpróbáltam egy olyan egységet létrehozni, mely összehozza a két kultúrát egy egészként.

Az iszlám kultúra alapvető eleme a vallás, minden, az egész életük, a mindennapjaik e köré csoportosulnak, meghatározza a szokásaikat, szabályaikat. Emiatt az arab emberek számára nagyon fontos az ima, a meditálás, s a férfiak naphosszakat körben ülve, vízipipázva meditálnak. Ezt a tevékenységet szőnyegen, párnák között végzik, s ezért számukra a kárpit, kárpitozás is lételem, mely a szükségleteiket elégíti ki. Az európai emberek számára nem szokványos helyzet, helyszín a földön ülés, inkább „valamire” szoktak ülni, mondjuk egy székre, fotelra, kanapéra, ágyra; s családi, baráti összejöveteleik ilyen formában zajlanak.

Ezek hatására egy pihenésre, „meditálásra”, közösségi tevékenységnél is használható ülőalkalmatosság újragondolt megvalósítását tűztem ki célul az iszlám kultúra szellemiségével átitatva.

Ehhez megfelelőnek egy retrográd fotelt választottam, melynek kárpitját az egyetemi évek alatt megtanult módszerek, technikák segítségével megterveztem, ’szita’ segítségével – textilfestő technikai eljárással- megfestettem, majd – tudás hiányában – egy szakemberrel (Lelkes Péter kárpitossal) „felöltöztettem” a fotelt.

Az elkészült fotelt egy hangulatosan, otthonosan berendezett nappaliba tudnám elképzelni. Felnőttek és gyerekek számára egyaránt kényelmes és használható, s forgathatósága miatt játékos, szédítő ülőalkalmatosság. Olvasáskor, TV nézéskor, beszélgetéskor tökéletes pihenőhely. Könnyen mozgatható, áthelyezhető igény szerint a szobában egy baráti összejövetel alkalmával.

Diplomamunkámban tehát a lakástextil irányában dolgoztam, ezért nem csak bútorszövetet, hanem más lakástextilként alkalmazható anyagot is terveztem. Ezeket a kiállításon méteráruként és késztermékként is bemutatom, de ezzel mégis szabad utat hagyok a fantáziának, képzeletnek, hogy mindenki a saját szobáját – akár a fotelokhoz igazítva – kiegészíthesse ízlés szerint függönnyel, párnahuzattal, ágynemű huzattal, takaróval vagy képpel.

Klemencsics Marianna életrajza

a részletek a sorozatból


az installációs nézet


2011. október 14. – Gyarmati Zsolt – Mélyhámlasztás

2011. október 3. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2011. október 14. 18 óra
ameddig nyitva | 2011. november 11.
a kiállító | Gyarmati Zsolt
a kiállítás címe | Mélyhámlasztás
aki megnyitja | Paksi Endre Lehel
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
a képekről |

Gyarmati Zsolt a művek által kínált irracionális valósággal érdeklődést próbál gerjeszteni azon térség iránt, amit a mai kor művészete kínál, egyfajta igényt formálni a képzőművészeti gondolkodás társadalmi kommunikációba való integrálására.

Festmény-moduljai a képtörténet vizuális agresszivitásának – informel, hard edge festészet, köztéri hirdető felületek túltelített kollázsai – eszenciájaként fölfoghatók, azzal a kiegészítéssel, hogy a művész ezen agresszorokat megszemélyesítő, a digitális képalkotás jegyében fogant ügynökeit (ha úgy tetszik, démonokat) kiábrázolja, ezáltal a kiábrázolás magán a fogalom értelmezhetőségén át kapcsolódik a spiritualitáshoz.

Gyarmati Zsolt életrajza

0229 – Native Istruments, 2011, Vegyes technika vásznon, 78 x 90 cm

0260 – Drop Dead Divas II. 2010, Vegyes technika vásznon, 30 x 40 cm

0262 – Face to Face, 2011, Vegyes technika vásznon, 30 x 40 cm

0266 – Celebrity Morph, 2011, Vegyes technika vásznon, 78 x 90 cm

0269 – Offf-Day, 2011, Vegyes technika vásznon, 58 x 58 cm

0271 – Bliss Voll, 2011, Vegyes technika vásznon, 25 x 58 cm

0272 – Fcukstar, 2011, Vegyes technika vásznon, 25 x 58 cm

0273 – Need a Hand Cinderella, 2011, Vegyes technika vásznon, 25 x 30 cm

0274 – Rémbó Dank Mit, 2011, Vegyes technika vásznon, 25 x 30 cm


a részletek a sorozatból


az installációs nézet



2011. szeptember 2. – Berczi Károly – Sudár akácfák és az élet hattyúi

2011. augusztus 15. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2011. szeptember 2. 18 óra
ameddig nyitva | 2011. október 7.
a kiállító | Berczi Károly
a kiállítás címe | Sudár akácfák és az élet hattyúi
aki megnyitja | Kelenik Éva
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
a képekről |

Az alkotói folyamat elég tudattalan, azon kívül, hogy kattintok egyet a fényképezővel (vagy azt sem) mindent megérzés alapján igazítok a képen, épp mihez van kedvem és x idő elteltével, úgy érzem kész van. Az x idő lehet két óra és több hónap is. Emiatt az egész kissé naplószerű számomra, olyasmi mintha valaki nem naplót írna hanem válogatás cd-ket készítene magának egy hónap eseményeiről.

Berczi Károly „életrajza”

a részletek a sorozatból


az installációs nézet


2010. március 11. – Várai Enikő – Nőiség a meséken keresztül

2011. március 6. | a kiállítások
ahova tartozik |
Hozzászólások kikapcsolva

a megnyitó | 2011. március 11. 18 óra
ameddig nyitva | 2011. március 31.
a kiállító | Várai Enikő, 2010-ben diplomázott fotográfus
a kiállítás címe | Nőiség a meséken keresztül [2010-es diplomamunka]
aki megnyitja | [meglepetés]
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | távirda u. 10.
a képekről |

Munkám során azt az alapvető kérdéskört jártam végig, hogy mit jelent számomra a nőiség. Mivel ennek a sokrétű bár már közhellyé lényegült fogalomnak nem létezik általános meghatározása, hiszen minden nőnek mást jelent, arra jutottam, hogy szükségem van egy eszközre, amelynek a segítségével közeledni tudok felé. Ez az eszköz most számomra a mese volt. A mesék világa éppen olyan bonyolult mint a lélek világa. Ez a világ gazdag archetípusokban, szimbólumokban és ősi jelentések rétegződnek benne tehát a mesékkel való foglalkozás közelebb visz saját belső énünkhoz. Az önmegfigyelés jelentősége a mai felgyorsult világunkban csak fontosabbá válik, ennek célja identitásunk meglelése.

Romantikus képeim helyszíne az ősi természet érintetlen megnyilvánulási formája. A természet idealizált szépség és szellemi mélység megtestesítője. A nő lelkének megnyilvánulása.
Ebbe a természeti közegbe olvadnak bele az általam lefotografált nők, belső lényükbe feledkezve, így kerülnek kapcsolatba a természettel. Mindig ketten vannak, hiszen amikor a belső lényünkbe merülünk, akkor rögtön a lélek osztottságával kell szembe néznünk. Ezek a lányok, hasonlítanak egymásra, mert egyazon egész részei. Ha a lélek mélységeibe merülünk, mesébe illő kalandok érnek minket, olyan helyszíneken, amelyeket álmainkban tapasztalunk. A lányok, pszichénk részei, a vezetőink, és a felfedező utunk során saját magunkra találhatunk segítségükkel. Lelkünk legmélyebb és legcsodálatosabb helyszínein járhatunk.

Várai Enikő életrajza

a részletek a sorozatból


az installációs nézet