Berczi Károly

2011. augusztus 14. | az életrajzok
ahova tartozik |
Berczi Károly bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

amire úgy kíváncsiak szoktak lenni


  • Tanulmányok: Elte-Btk – anglisztika
  • A képek kizárólag digitálisan készülnek, habár ezen épp készülök változtatni – na az érdekes lesz. (olyan fakezem van, hogy azt tanítani kéne)
  • Az első képek és vetítések 2004 körül készültek.
  • Borzasztóan nem vagyok tisztában technikai terminusokkal ezen a színtéren, szóval ha esetleg valaki meg akarja kérdezni, hogy honnan jött az a moirés mintázat, tegye egy elemzőtől aki valszeg azt is megtudja mondani, hogy tegnap miért ürítettem olyan betonkocka állagút (a dekonstruktivizmus halálát akartam szimbolizálni vele).
  • Az elődökkel azért tisztában vagyok, ha nem is annyira vagyok topon képzőművészetből, mint zenéből, azért egy név mellé nagyjából be tudok lőni egy korszakot. Szóval, arról beszélgethetünk. A fortém a cihedélia és szürrealizmus. De inkább a zenéről.
  • Van egy kutyám. Ilyen keverék. Cseszett okos, kicsit le van bénulva a bal mellső lába, de ez nem akadályozza meg abban, hogy sünökre vadásszon az éjszaka közepén. Azt hiszem, ő a példaképem.
  • Az alkotói folyamat elég tudattalan, azon kívül, hogy kattintok egyet a fényképezővel (vagy azt sem) mindent megérzés alapján igazítok a képen, épp mihez van kedvem és x idő elteltével, úgy érzem kész van. Az x idő lehet két óra és több hónap is. Emiatt az egész kissé naplószerű számomra, olyasmi mintha valaki nem naplót írna hanem válogatás cd-ket készítene magának egy hónap eseményeiről.
  • Kb. 4-5 évesen telefirkáltam nagymamámék egyik szekrényét. Emlékszem végig úgy éreztem, hogy ez valami rohadt fontos és most azonnal le kell írnom. Mikor befejeztem senki sem tudta elolvasni, még én sem, ennek ellenére dühödten tiltakoztam, hogy letöröljék, mert tudtam, hogy én itt most kéremszépen az univerzum legmélyebb rejtélyeit írom le. Ugyanez van a képekkel, az érzést be tudom azonosítani, a mondanivalóra néha heteket várni kell, mire értelmezem, hogy milyen élethelyzetben voltam akkor. Pl. egy kép elkészülése után egy hónappal jöttem rá hogy mit szimbolizál. A szentháromságot. Nem vagyok túl vallásos szóval az ilyesmi kissé furcsa, de az élet általában az, szóval annyira nem vagyok meglepve.

Ennek ellenére pár kép néha rezonál másokkal. És az a legjobb.
Hát, ennyi.