2012. június 8. – Csizik Balázs – Absztrakt
a megnyitó | 2012. június 8. 18 óra
ameddig nyitva | 2012. július 6.
a kiállító | Csizik Balázs, fotográfus
a kiállítás címe | Absztrakt
aki megnyitja | Szabó Tamás, vizuális alkotóművész
a catering | helyi termékekből, mint házi pogácsa, bioszörp, bólé
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
a képekről |
Az elmúlt pár évben fotográfiai érdeklődésem leginkább az absztrakt felé irányult, azon belül a szín és formai játékok, a geometriai-logikai kompozíciók, valamint a struktúrákban rejlő szabályszerűségek keresése, azok rendszerbe foglalása a célom. Ez idő alatt figyelemmel követtem mind a kortárs, mind a neves elődök munkásságát – főleg a figuratív absztrakt festők (Kandinszkij, Malevics), valamint a hasonlóan figurális elemekből építkező fotósok munkái voltak rám hatással, mint például Moholy-Nagy. Tapasztalataim szerint az absztrakt fotográfia és absztrakt festészet közötti határvonal több esetben igen vékony.
Fotóim kapcsán a főbb vizsgálódási területeim, melyeken belül igyekszem különböző szabályszerűségeket felállítani, valamint azokat követni, a fény- árnyék hatásokhoz, a képi ritmikához, a szín és formakontrasztokhoz kötődik. Az absztrakt fotográfia ideális a különböző fény- és árnyékhatások bemutatására, azokra koncentrálva, valamint azokat irányítva, kevés figurális motívum mellett is létre lehet hozni egy képi teret, miszerint a különböző színmélységű képi elemek más- más térérzetet közvetítenek a befogadó felé. A fény-árnyék játék alkalmazása mentén lehet kiszabadítani a fotót a sík képi teréből, új érzelmi töltetet adva neki. Az absztrakt fotográfia eszköztárával viszonylag kevés képi elemből építkezve lehet konceptuális képi tartalmat létrehozni, esztétikai értéket közvetíteni – ez az absztrakt egyik legfontosabb tulajdonsága alkotói elképzeléseim szerint – értékes vizuális tartalmat létrehozni a rendelkezésre álló kiindulási tárgyak redukálása mentén.
A képi ritmika az egyik fő eszköz arra, hogy a redukált mennyiségű képi elem értelmezési tartományát bővíthessük – véleményem szerint a képek terén is hasonló érzelmi töltettel rendelkezik, mint a zene területén.
Fotóimmal próbálok különböző színkontrasztokat megjeleníteni, valamint színekkel kapcsolatos szabályszerűségeket keresni és követni – ehhez fontos a színtan történeti előzményeivel tisztában lenni, így Goethe, Itten és társai elméleteihez igazodva alkotni, az ő általuk felállított szabályszerűségekre reflektálni. A komplementer színpárokkal való fotográfiai játék adott, számomra érdekes kihívást jelent a színkörben egymástól különböző pontokon elhelyezkedő színpárok, színhármasok párosítása egy fotón – vagy egy fotósorozaton.
Ezen felül érdekes kérdést jelent számomra, hogy a figuratív absztrakt festők által követett szín és formaharmóniák miképpen rekonstruálhatóak a fotó médiumán keresztül. Ezen kérdések mentén próbálom saját absztrakt fotográfiai formanyelvemet gazdagítani, bővíteni.
a részletek a sorozatból
