2011. november 25. – Klemencsics Marianna – Alaprajzok egysége

2011. november 14. | a kiállítások
ahova tartozik |
2011. november 25. – Klemencsics Marianna – Alaprajzok egysége bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

a megnyitó | 2011. november 25. 18 óra
ameddig nyitva | 2011. december 23.
a kiállító | Klemencsics Marianna, frissen diplomázott kézműves
a kiállítás címe | Alaprajzok egysége – diploma kiállítás 2011.
aki megnyitja | Péter Ágnes, Munkácsy Díjas szobrászművész
a helyszín | csöp galéria | székesfehérvár | rákóczi u. 25.
a képekről |

2010 nyarán Berlinben, a Pergamon Múzeumban tett látogatásomkor a kiállítások egyikeként az iszlám művészetre kaptam egy kis betekintést, ízelítőt, mely kellőképpen megmozgatta fantáziámat, s kíváncsisággal töltött el ez iránt a gazdag, színpompás motívum kinccsel rendelkező kultúra iránt.

A kiállítás akkora hatással volt rám, hogy elkezdtem kutakodni, képeket, leírásokat, mintákat gyűjteni ebben a témában, ismerkedni a történetével, vallásával, szokásaival.

Végül megállapíthattam, hogy az arab kultúra és tárgykultúra merőben más az európaihoz képest, s diplomamunkám témájául megpróbáltam egy olyan egységet létrehozni, mely összehozza a két kultúrát egy egészként.

Az iszlám kultúra alapvető eleme a vallás, minden, az egész életük, a mindennapjaik e köré csoportosulnak, meghatározza a szokásaikat, szabályaikat. Emiatt az arab emberek számára nagyon fontos az ima, a meditálás, s a férfiak naphosszakat körben ülve, vízipipázva meditálnak. Ezt a tevékenységet szőnyegen, párnák között végzik, s ezért számukra a kárpit, kárpitozás is lételem, mely a szükségleteiket elégíti ki. Az európai emberek számára nem szokványos helyzet, helyszín a földön ülés, inkább „valamire” szoktak ülni, mondjuk egy székre, fotelra, kanapéra, ágyra; s családi, baráti összejöveteleik ilyen formában zajlanak.

Ezek hatására egy pihenésre, „meditálásra”, közösségi tevékenységnél is használható ülőalkalmatosság újragondolt megvalósítását tűztem ki célul az iszlám kultúra szellemiségével átitatva.

Ehhez megfelelőnek egy retrográd fotelt választottam, melynek kárpitját az egyetemi évek alatt megtanult módszerek, technikák segítségével megterveztem, ’szita’ segítségével – textilfestő technikai eljárással- megfestettem, majd – tudás hiányában – egy szakemberrel (Lelkes Péter kárpitossal) „felöltöztettem” a fotelt.

Az elkészült fotelt egy hangulatosan, otthonosan berendezett nappaliba tudnám elképzelni. Felnőttek és gyerekek számára egyaránt kényelmes és használható, s forgathatósága miatt játékos, szédítő ülőalkalmatosság. Olvasáskor, TV nézéskor, beszélgetéskor tökéletes pihenőhely. Könnyen mozgatható, áthelyezhető igény szerint a szobában egy baráti összejövetel alkalmával.

Diplomamunkámban tehát a lakástextil irányában dolgoztam, ezért nem csak bútorszövetet, hanem más lakástextilként alkalmazható anyagot is terveztem. Ezeket a kiállításon méteráruként és késztermékként is bemutatom, de ezzel mégis szabad utat hagyok a fantáziának, képzeletnek, hogy mindenki a saját szobáját – akár a fotelokhoz igazítva – kiegészíthesse ízlés szerint függönnyel, párnahuzattal, ágynemű huzattal, takaróval vagy képpel.

Klemencsics Marianna életrajza

a részletek a sorozatból


az installációs nézet